Izrael mellett kiállni

Nem lenne már ideje magunk mögött hagyni a múltat? Nem! Izrael nem csupán a múltról szól. Van jelenje és jövője is. A náci diktatúra idején Basilea anya bátorságot Basilea , és a Gestapónak azt mondta, hogy Isten örökké érvényes Igéje szerint Izraelnek, mint Isten szövetséges népének, nagyszerű jövője van.

A holokauszt tényeinek sokkhatása arra késztette a fiatal közösséget, hogy bűnbánatot gyakoroljon azért, amit népünk a zsidókkal tett. E kezdeti idők óta szolgálatunk egyik fő célja a megbékélés és a kapcsolatunk helyreállítása Izraellel.

Az ötvenes évek közepén Basileaanya szívében egyre erősebben érezte a vágyat, hogy jótékony cselekedetekkel segítse a zsidó embereket, és így hozzájáruljon a sebek gyógyulásához. A Mária-nővérek 1957-ben Izraelbe utaztak, ahol a holokauszt túlélői között végezték szolgálatukat – eleinte az ország északi részén, később pedig Haifában. Basileaanya szemfelnyitó könyve, az 1958-ban megjelent ISRAEL, MY CHOSEN PEOPLE (Izrael, az én kiválasztott népem) országszerte feltárta a bűntudat mélységét, Isten igazságának fényében mutatva be a múlt eseményeit. Az úgynevezett „auschwitzi perek” (1963–1965) nehéz hónapjai alatt kiváltságunk volt, hogy vendégszeretetet és lelki támaszt nyújthassunk a zsidó tanúknak.

1962-ben további nővérek hagyták el az anyaházat, ezúttal az akkori Kelet-Jeruzsálemben található Olajfák-hegyre, ahol hosszú évekig imádságos szolgálatot végeztek. Az arab családok között való életük lehetőséget adott számukra, hogy számos szívélyes kapcsolatot építsenek ki. A negyven éves ottani szolgálat során a nővérek számtalan zarándokcsoportot vezettek végig a Szent Helyeken. Az évek során és azóta is több százezres példányszámban terjesztették a „Holy Places Today” (A Szent Helyek ma) című brosúrát számos nyelven azokon a helyszíneken, ahol Jézus élt és szenvedett.

A zsidó látogatók biztosak lehetnek abban, hogy a Kanaanban meleg fogadtatásban részesülnek. Legyenek akár idősek, akár fiatalok, akár egy izraeli rabbi, akár egy németországi zsidó idősek otthonából érkező időskorúakból álló buszos csoport, az a hálátlanság, amellyel viszonozzák a néhány csepp szeretetet és vigaszt, amit adunk nekik, szégyenbe hoz minket.

A nemzetekből származó keresztények számára a „jöjjön el a te országod” imádság azt jelenti, hogy el kell távolítani azokat a köveket, amelyek az utat eltorlaszolják, és megakadályozzák a zsidókat abban, hogy Jézust a Messiásuknak lássák (lásd: „A kövek eltávolítása”). Az egyház kezdeti időszakában egy katasztrofális eretnekség lopódzott be, ami az első egyházi szakadáshoz vezetett – elszakadáshoz a zsidó gyökereinktől, ahogyan azok a Bibliában egyértelműen le vannak írva.

Hálásak vagyunk minden olyan lehetőségért, amely még mindig megadatik nekünk, hogy megmutassuk a holokauszt túlélőinek, hogy törődünk velük – mindaddig, amíg közöttünk vannak –, legyen az Izraelben, itt Németországban vagy azokban az országokban, ahol fiókunk van. Keresztényekként a zsidók, Isten szövetséges népe és „idősebb testvérünk” mellett állunk. Ellenezzük az antiszemitizmust minden formájában. Szintén kiállunk Izrael Állam mellett és az ország mellett, amelyet Isten megígért a zsidóknak, és ahová visszatérni engedte őket.